Egyszercsak Ausztraliaban

Igen, igen, igen!!! Az utolso zipp-zarat is vegre sikerult osszehuznom a hatizsakomon! :-) Ma reggel meg nem hittem volna, hogy ez menni fog. :-)

Az utolso fel oram Ausztraliaban. (Leszamitva a repteren toltott, indulas elotti masfel-ket orat.) Mar majdnem indulasra kesz vagyok, varom Andit es Ele-t, hogy felvegyenek kocsival, es kivigyenek a repterre. Kikapcsoltam a zenet, hogy meg egyszer hallhassam ezeket az elsore nagyon furcsa, de mara a mindennapjaim reszeve valo madarhangokat, amik mindig mosolyt csalnak az arcomra. :-)

Hianyozni fognak. A hangok es az illatok...

Most elszomorodtam egy picit. Azt hiszem, most kezd tudatosulni bennem, hogy nehany ropke ora mulva veget er a nagy kaland... Jo volt. Nagyon jo. Egy emlek, amit soha senki nem vehet el tolem, amit soha nem fogok elfelejteni, amire mindig boldogan es kicsit fajo szivvel gondolok majd vissza.

Hihetetlen, hogy itt lehettem, es reszese lehettem ennek a csodanak! Koszonom anya es mamika, hogy lehetove tettetek nekem ezt a fantasztikus elmenyt! Es koszonom nektek, akik vegigkisertetek az itt toltott harom honapomat, es tamogattatok a nehez pillanatokban.

Es koszonom, hogy vartok otthon! :-) Jo lesz ujra koztetek!

Na, nezzenek oda, mindjart pityergek... :-) Nem baj, neha azt is kell... :-)

Most mennem kell... Megtisztelt, hogy olvastatok. Hamarosan eloben...

Aaaaa!!! Muszaj szunetet tartanom!!! Megorulok! "Tudtad, hogyha nem hajtogatod a ruhakat, hanem osszetekered oket, akkor sokkal kevesebb helyet foglalnak?"

Hat, persze. Mar nem emlekszem, ki mondta ezt - talan az egyik francia csaj Jean-Pierre-nel Sydney-ben -, de egyertelmuen tevedett.

Kb. ket oraja kezdtem pakolni, de vagy nyolc evet oregedtem azota. Csak azt nem ertem, hogy lehet, hogy idefele sikerult mindent beletuszkolnom a taskamba? Nem vettem itt semmit (Na jo, negy nagyon picike polocskat, darabjat 5 dollarert...:-)

De mivel kettot szanalnom kellett Bowral-ban, ez csak plusz ketto, megis ugy tunik, mintha ot kilonyi ruhaval tobbet probalnek betuszkolni a hatizsakomba.

Hjaj... Unom nagyon... Nem szeretek pakolni. Legkozelebb csakis gurulos borond, mint azok a csajszik, akiken a 24 oras Budapest-Perth ut alatt is tokeletes a smink es vasalt marad a ruha. :-)

Utolso nap... Hihetetlen, hogy ez is eljott... Ilyenkor mindig ugy tunik, mintha csak tegnap lett volna, hogy eljottem otthonrol. Pedig vagyom haza. Hianyzik a zsufolasig tomott harmas metro, a BKV ellenorok "kedvessege" es a hajlektalanok altal megszallt Kalvin teri aluljaro. Na jo, csak vicceltem, ezek azok, amik nem hianyoznak. De hianyzik minden mas, ami az "otthon" kategoriat alkotja. A csaladom, a barataim, a csapatom, a hazam, a nyelvem, a Lanchid es Gul baba turbeje, a korfball, a fozelek es a turo rudi, az agyam, es hogy reggelente legalabb ket percig alldogaljak a SZEKRENYEM elott, mert nem tudom eldonteni, mit vegyek fel. :-) Hianyzik Bombi, a kutyank, akinek hiaba mondom el szazotvenszer, hogy "Nem, Bombikam, nem szabad felugralni!", magasrol tesz ram, es minden este, mikor hazaerek nekifutasbol nekitamasztja tappancsait a mellkasomnak, es majd' feldont. :-) Es leginkabb az hianyzik, hogy ha eszembe jut valaki, akinek ugy erzem most azonnal el kell mondanom valamit, nem tehetem meg. Azt hiszem, epp ideje hazamennem. :-)

A klubom egyik csapata epp most jatszik a dontobe jutasert. Rossz, hogy nem buzdithatom oket a palya szelerol. Mire ezt olvassatok, remelem, mar meg is kaptam a jo hirt, hogy nyertunk. :-)

A pakolashoz kisajatitottam Zoli szobajat (Tudjatok, o most nincs itt, mert hazalatogatott 3 hetre.) es hangfalait, gondoltam, a zene kicsit jobban motival majd. Epp a kedvenc nemet egyuttesem dalait hallgatom, es lesujtva tapasztalom, hogy osszeakad a nyelvem, mikozben enekelni probalom a szamokat.

Elfelejtettem nemetul. Pedig azt hittem, ezt mar senki nem veszi el tolem. Tenyleg nagyon jol tudtam, es eleg volt 3 honap angol-dozis, hogy meg se tudjak szolalni. Keritenem kell valami nemet cserediakot otthon, akivel eltarsalgok egy kicsit, mert megigertem egy sracnak, hogy gatyaba razom nemetbol. Egy nemet cegnel kezdett dolgozni, es harom honapot kapott a fonoketol, hogy almabol folkeltve is nemetul valaszoljon, ha kerdezik. :-)

Ma Mandurah-ba latogattunk. Thomas, Ele, Sorousha es en. A varoska a vartnal kevesebbet nyujtott, de nagyon elveztuk a szikrazo napsutest, a halaktol hemzsego folyot es a sok vidam embert magunk korul. Az ebedunket mar kevesbe elveztuk, nekem legalabbis akadtak kifogasaim. Eloszor is, kozoltek, hogy nincs az a kaja, amit kineztem. Nagynehezen sikerult valasztanom egy masikat, mire kiderult, hogy az meg nem egeszen olyan formaban keszul, mint ahogyan az etlapon olvashato, igy termesztesen ez sem volt jo. Vegul a lasagne-nel kotottem ki.

(Uristen, sose egyetek lasagne-t Ausztraliban!)

Az hagyjan, hogy ugy nezett ki, mint amit - bocs, a kifejezesert, de ez a hiteles - odahanytak, de az ize is olyan volt. Vagyis inkabb az allaga. Valahogy legyurtem a felet. Nem kellett volna... Az elkovetkezendo husz percet a WC-n toltottem, mert a lasagne mindenkepp szajon at szeretett volna tavozni a szervezetembol. Brrr...

Most mar jol vagyok, ugyhogy akar folytathatom is a pakolast... :-)

Mar koran reggel a buszmegalloban acsorogtunk, hogy 9-kor elcsiphessuk a Fremantle-bol Rottnest Island-re indulo kompot.

Kicsit nehezen szedtuk ossze magunkat a szigetre erve, es csak 11 korul sikerult utra kelnunk a helyben kolcsonzott "mezei" biciklinkkel. Megkerdeztem a kolcsonzos nenit, szuksegunk van-e a hat dollarral dragabb, valtos cangara, mire o: "Kemeny csajok vagytok?" En meg azt valaszoltam: "Hat, persze!" :-), ugyhogy azt mondta el leszunk sebessegfokozatok nelkul is azon a nehany dombocskan. :-)

Hmmm... El voltunk. De azert a vege fele igencsak reszkettek a labaim. :-) Nagyon-nagyon elveztem a tekerest. :-) Nem nagy a sziget, ugy 25 km korbe, de tele van emelkedovel, ugyhogy a vegere elegge elfaradtunk. :-) De egyszer sem toltam a bringat, mint nehany masik, valto nelkuli sorstarsam. :-) Mint ahogy Ele is, szegeny, mar nagyon a sunyiba kivant, amikor a vegen csesztettem, hogy mar csak 4 km, tartson ki. :-) De neki is nagyon tetszett.:-)

Ez a hely egyertelmuen az "Ausztralia top 3" egyike, ugyhogy nagyon-nagy szerencsem van, hogy vegul megis eljuthattam ide. Foleg, hogy miota itt vagyok, szakad az eso, de tegnap es ma hetagra sutott a nap, legalabb 22 fok volt, mintha valaki font megerezte volna, hogy Szandinak most kell a joido. :-)

Annyira jo illat volt a szigeten, hogy neha majdnem ajultan fordultam le a biciklirol, mert tul sokat es tul melyen lelegeztem, csak hogy minel jobban az emlekezetembe vessem ezt a nagyon finom illatot. :-) Nem tudom, milyen noveny lehetett, olyan akac-eukaliptusz keverek volt. :-)

A vilagon egyedul ez az ici-pici sziget ad otthont egy minikenguru fajtanak, a quoaka-nak. Nem mondhatnam, hogy a quoka-k felosek lennenek. Eleg sokat lattunk utkozben, es mindig nagyon kozel mereszkedtek hozzank. Csinaltam roluk nehany kepet is, de gondolom, azokat mar lattatok is. Es most mar azt is tudjatok, hogy ok a quaoka-k. :-)

Biciklizes kozben kotelezo lett volna a bukosisak hasznalata, de en ugy dontottem, ket dollarral dragabban kosarral felszerelt bringat berelek, igy nem csak a hatizsakomnak volt helye, de a sisakomnak is. :-) Egy nagyobb lejton egyszer ugyan sikerult elhagynom, de szerencsere meg idoben eszrevettuk, es visszamentunk erte. (Ha elvesztem, ugrik a bicikliert fizetett 20 dollar letet.)

A sziget minden kis zeg-zugat felkutattuk, nagyon szep volt. :-) Azt az egyet sajnalom, hogy a tengerben pancsikolashoz azert nem volt eleg meleg. Gyonyoru partszakaszokat lattunk. :-)

Amikor visszaertunk a kikotobe, es vartuk a kompot, egy kisfiu el kezdett kiabalni, hogy "Daddy, daddy, I’ve seen a stinger ray!" Az osszes gyerek odasereglett a stegre, termeszetesen en sem maradhattam ki :-), de mire odaertunk a raja mar sehol nem volt. :-) Aztan mikor minden kisgyerek visszaszaladt a szuleihez, en megfordultam, es egy akkora darab raja uszott el a steg mellett, hogy rendesen ledobbentem. :-) Hihetetlen volt! Hogy letezhetnek ekkora elolenyek??? :-)

Majus 16.

3 nap mulva ilyenkor eppen azon fogok kuszkodni, hogy a check-in pultos neni/bacsi elengedjen egy-ket kilo tobbletsulyt. :-)

3 honap, 3 nap, 3 honap, 3 nap, 3 honap, 3 nap...

Hihetetlen, hogy mindjart veget er... Olyan furan kavarognak bennem az erzelmek...

Orulnom kene vagy inkabb szomorunak lennem? Valamelyiknek biztos. De rajottem, hogy valojaban egyik sem igaz a masik nelkul.

Nem nagyon akarnak megvalosulni az e hetre beutemezett tervek, az idojaras keresztulhuzza szamitasaimat. Esik. Ket napja, szakadatlanul. Emiatt a tegnapra tervezett koala-kenguru olelgetes-simogatas elmaradt. :-( Talan holnap, bar most is esik, es ez nem eppen biztato elojel.

Az esovel meg nem is lenne akkora bajom, de az alazudulo viz sajnos hideggel is parosul, es igy mar nem igazan van kedvem kidugni az orrom a hazbol. De jo, hogy otthon jon a nyar! :-)

A rossz idore valo tekintettel tegnap Andival beguboztunk a hazba, es egesz nap csak teaztunk es nagyokat beszelgettunk. Jo volt, nagyon. :-)

Delben beslattyogtunk az egyetemre, hogy ebedunket sok okos, vegyesz kozott kolthessuk el. :-)

(Okos vegyeszek = Ele, Thomas, Pisti. :-) Ha meg nem emlitettem volna, vagy ha mar emlitettem, de esetleg nem emlekeztek ra :-), Ele, Thomas, Pisti es Zoli mind-mind vegyeszek, akik osztondijaskent vagy PhD hallgatokent toltenek el nehany honapot, evet a perth-i Murdoch egyetemen.)

Igazabol en csak neztem, ahogy esznek, mert lusta voltam idoben folkelni, keson reggeliztem, es meg nem voltam ehes. :-) 

Ebed utan elkisertem Andit es Pistit egy ingatlan irodaba, ahol le kellett adniuk egy palyazatot arra a lakasra, amelyet a jovoben berelni szeretnenek. Kepzeljetek, itt nem ugy megy, hogy kinezel az ujsagbol egy kiado lakast, felhivod a foberlot, egyezkedtek, aztan koltozol, hanem sok-sok mas potencialis alberlovel kell megkuzdened, hogy vegul te lehess a szerencses, aki bekoltozhet.

A vizumkerelem kerdeseihez hasonlo hulyesegeket kell kitolteni a palyazati urlapon, ugy mint allando munkahely cime, telefonszama, a kapcsolattarto neve, fizetesed, munkaviszonyod kezdete, ket rolad referenciaval szolgalo szemely neve, cime, telefonszama, veszhelyzet eseten ertesitendok neve, cime, telefonszama, az elozo alberleted foberlojenek elerhetosegei es meg szaz hulyebbnel hulyebb kerdes. Rohejes volt. Leadtuk, most varnak. Holnap vagy orulunk, vagy nem.

Amugy nem tudom, riogattalak-e mar titeket az itteni alberlet arakkal. Egy egy-ketszobas lakas kb. heti 250$-t kostal, ami egy honapra szamolva ugy 120-160 ezer Ft korul mozog. Haaat...ezt en egy "picit" tulzasnak tartom... Foleg, hogy a lakasok altalaban nincsenek tul jo allapotban, sokszor butorozatlanok, es csak a legritkabb esetben van mondjuk agy.

Jajj, nagyon fazom... Megint. Tegnap ejjel alig aludtam valamicsket, egesz ejszaka vacogtam. Ma Andi ideadta a pihe-puha, rozsaszin, nagyon meleg kontoset, hogy teritsem azt is magamra, ugyhogy bizti jobb lesz. :-) 

Mindjart hajnali 2, ma sem fogok sokat aludni... Valahogy ugy elszall mindig az ido, eszre sem veszem. :-)

Delutan az eso es a hideg ellenere ravettuk magunkat Andival, hogy elmenjunk uszni egyet. Szaunas diakjegy 9.5 $. Bolondok ezek. De ha mar ennyit fizettunk, jol ki is hasznaltuk az ott toltott nehany orat. :-)

Uszas utan gozfurdo, aztan egy kis szauna, de a legtobb idot vegul megiscsak a jacuzzi-ban toltottuk. :-) Hu, nagyon jo volt. :-)

Nem nagyon akartam kijonni a jo meleg, bugyogo vizbol, de 6-ra haza kellett ernunk, mert Ele-vel este moziba mentunk. Igazi lanyos filmet neztunk, amolyan amerikai nyalsztorit, hamisitatlan hollywood-i happy end-del. :-) A film egesz jo volt, jokat rohogtunk rajta, igaz, Ele a romantikus reszeket latva mindig eleg fancsali kepet vagott. :-( Szegeny... 

Amugy alig talaltuk meg a mozit, eldugtak valami erdo moge. :-) Es itt is fennakadtam az arakon. Mozijegy, cola, pici nasi (tenyleg pici) 25.5 $!!! U-r-i-s-t-e-n!!! 4000 Ft, ha valakinek meg nem menne a gyors atvaltas.  

Nem kapcsolodik ugyan ide, de ha mar valamelyik nap azt taglaltam eppen, hogy mennyire szeretem anyanyelvunket, muszaj bemasolnom nektek ide egy reszletet egy versikebol, amit egy kedves baratom kuldott a minap.

Azt hiszem, ez a par sor tokeletesen szemlelteti, miert imadom a magyar nyelvet. :-)

"...Elmondtam, hogy mikor járunk,

Mikor mondom, hogy megyek.

Részeg, hogy dülöngél nálunk,

S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál,

Gyalogol, vagy kódorog,

S a sétáló szerelmes pár,

Miért éppen andalog?...

...Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó mint halad,

Avagy milyen őgyelegni?

Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki slattyog, miért nem lófrál?

Száguldó hová szalad?

Ki vánszorog, miért nem kószál?

S aki kullog, hol marad?

Bandukló miért nem baktat?

És ha motyog, mit kotyog,

Aki koslat, avagy kaptat,

Avagy császkál és totyog?..."

Nekem nagyon tetszik! :-) Foleg, hogy tele van ekezetekkel! :-D

Tegnapelott irtam Denise-nek, hogy "Szia Denise, Szandra vagyok, visszajottem Perth-be, de hetfon utazom vissza Magyarorszagra, es szuksegem lenne a cuccaimra, amiket marciusban nalatok hagytam. Mikor tudnek beugrani ertuk? Ma delutan alkalmas nektek? Kerlek, szolj, hogy mikor jo! Koszonom!"

Denise valasza: "Not at home till about 5."

Nem mondanam, hogy melegszivu a fogadtatas... Semmi "Hi" vagy "How are you"... 

Mivel nekem 5 utan tul keso lett volna, megkertem, hogy hozza ki nekem a cuccot a vonatallomasig (kb. 5 perc toluk kocsival). Azota semmit nem reagalt. Ket napja. Szerintem ez bunkosag. Holnap kenytelen leszek folhivni...

Most jobb, ha megyek. Az ujjaim csontta fagytak, a hidegtol es az ereszrol lecsurgo eso hangjatol pedig egyfolytaban pisilnem kell. :-) Es keso is van mar... 

Ma delutan

Abban a parkban fekszem eppen, amelyikben elso perth-i varosnezesem alkalmaval koltottem el ebedemet. Izgalmas ujra itt lenni.

Mig a keleti parton voltam, fel sem tunt, de itt annyira mas minden. Masok a szinek es a hangok, a fenyek es a szagok. Masok a fak, masok a madarak. A fak zoldebbek, a madarak fakobbak, de sokkal viccesebb es elesebb hangjuk van, mint New South Wales-ben vagy Queensland-ben.

Itt sokkal rendezettebb minden, es meg az eleve tiszta atlag ausztral varosnal is tisztabb minden. Tobb az abo, kevesebb az oltonyos-mobiltelefonalos-rohangalos. Minden lassabb. Sokkal kevesebb a turista, biztos ezert nincsen heti jegy a tomegkozlekedesi eszkozokre. Olcsobb, mint Brisbane, dragabb, mint Melbourne. Kevesbe finom a smoothie, de verhetetlen a csokis brownie. :-)

Jo itt. Azt hiszem, pont erre van szuksegem egy hettel a hazautazasom elott. Kicsit megpihenni, nehany napig ugyanabban az agyban aludni, mindennap fott kajat enni, mindennap ugyanazokat az arcokat latni, kedves emberek kozott lenni es eltolteni meg egy kis idot azokkal, akiket szeretek: Andi, Pisti, Ele. Zoli sajnos nincs itt, hazautazott latogatoba.

Most mennem kell, 20 perc mulva talalkozom Ele-vel, de elotte meg be akarok nyomni egy kis sushi-t. :-) Fejlodtem am kajateren. :-) Nem sokat, de azert valamicsket. :-) Harom napja Melbourne-ben mar majdnem raszantam magam a marhahusra, de aztan megis inkabb tovabbmentem, es valami nepali karfiolos krumpli mellett dontottem. :-)

Es kepzeljetek, megjott a kedvem a munkahoz! :-) Ez nagy szo, mert igen lusta es motivalatlan vagyok e teren. :-) Vagyis inkabb lazado. Nem tartom normalisnak, hogy az embereknek napi 8-10 orat kell dolgozniuk. Igy hogy marad idod a hobbyjaidra, a sportolasra, a barataidra, szinhazra, mozira? Hogy marad idod elkolteni, amit keresel? :-)

Ha no vagy, hogy marad idod fozesre, mosasra, fodraszra, pletykapartyra; ha ferfi vagy, hogy marad idod az esti focira, az ujonnan vasarolt viragtarto allvany osszeszerelesere, sorozesre a haverokkal; ha anya vagy, hogy marad idod egyik gyereket fogszabalyzasra vinni, a masikat uszoedzesre, a harmadikat zongoraorara...? Tobb gyerekben nem gondolkodom, harmat szeretnek. :-) Majd.

Ooops...elkestem...:-) 

Ma este

Dolgozni szeretnek, de csak is olyat, amiben oromomet lelem. :-)

(Nehez lesz ilyet talalni kozgazdasz diplomaval, leven, hogy a gazdasagi kerdesek igen hidegen hagynak.:-) Azt sem igazan vagyok kepes megemeszteni, hogy miert ragaszkodnak mindenhol a hulye papirokhoz. Miert kell bizonygatnod, hogy mekkora asz vagy valamiben, mikor minden munkaltato tisztaban van azzal, hogy az egyetemen szerzett elmeleti tudas a nagybetus eletben nem sokat er.

Mert mi tortenik eleted elso munkahelyen? Szep kotesu diploma ide vagy oda, az elso ket hetben ugyis benyomnak egy treningre, ahol betanitanak arra a munkara, amire felvettek. Kovetkezeskeppen tok mindegy, mit tanultal, ugysem azt fogod csinalni. Es ugyanebbol kifolyolag, allitom, hogy barmely kicsit is intelligens ember meg tud tanulni barmit. Ha legalabbis magambol indulok ki, biztos vagyok benne, hogy barmilyen munkahelyen megallnam a helyem. (Kiveve az olyanokon, amikhez specialis tudas kell. Pl. IT, penzugy, szamvitel.) Mielott meg valaki felreertene, en most elsosorban a kozgazdasz szakmat vettem gorcso ala.

Erdekes, hogy milyen johiru a magyar oktatas, en megsem ertek egyet sem a modszerekkel, sem a tananyaggal. Szerintem sokkal gyakorlatiasabb tudasra kene szert tennunk. Vagy inkabb ugy mondom - ha mar mindenkepp ragaszkodunk a sok elmeleti tananyaghoz -, hogy gyakorlatias tudasra IS szert kene tennunk. Mert 5 evbe azert ennek is bele kene fernie. Miert van az, hogy az egyetemrol kikerult emberek nagy resze meg a sajat anyanyelvet sem hasznalja helyesen? (Tisztelet a kivetelnek, es ti, akik olvastok, hal' Istennek ebbe a kategoriaba tartoztok.) Vagy ha helyesen is hasznalja, nem mer, nem tud kiallni emberek ele beszelni?

Felreertes ne essek, magamrol is beszelek. Sokkal tobb szobeli vizsga kellene, sokkal tobb beszelgetos ora. Persze ekkora hallgatoi letszam mellett... Kevesebb tantargy, mert akkor talan lehetne erdemben foglalkozni egy-egy temaval, es nem szallna el a tudas a vizsga utani masnapra.

Es nyelv. Nem beszelunk idegennyelveket. Oriasi hatrany.

Es vajon miert romlik a szinvonal mar az altalanos iskolaban? Miert lehet kevesbe fegyelmezni a mai gyerekeket?

Persze a fentiek ellenere mi meg mindig szerencsesebb helyzetben vagyunk, mint a - hogy is mondjam csak - kevesbe okos ausztralok, akiknel a gyerekek az iskolaban megengedik maguknak, hogy ne oltozzenek at tesi orara, hogy ne hozzanak tankonyvet az iskolaba, es hogy azt mondjak a tanarnak, hogy "Fuck off!". Szep.

Na jo, ennyi volt az erkolcsi tanmese, csak epp vacsoranal ilyesmikrol beszelgettunk, es elgondolkodtatott a tema. De varom a tamadasokat. :-)

Ma megterveztuk az egesz hetunket Ele-vel. :-) Minden, ami kimaradt, es belepaszirozhato az idojarasi es anyagi korlatok koze. :-) Uszi, mozi, Rottnest Island, Mandurah, hamisitatlan pasta italiana, barbecue es koalak. :-)

Suru a progi, var az agy, holnap koran keles. 

Majus 10.

Husz perccel elobb landoltunk a tervezettnel, igy 23.35-kor mar ott alltam a perth-i repter domestic terminaljaban. Andiekat csak negyed 1-re "rendeltem" a repterre, ugyhogy volt idom hozzaszokni a gondolathoz, hogy ismet Perth-ben vagyok.

Mas volt ideerkezni, mint mas varosokba. Minden itt kezdodott.

Ismeros volt a repter, 3 honappal ezelott ezen a repteren keresztül leptem at eloszor Ausztralia kapujat. Fura erzes volt most ujra ott allni. Es fura volt, hogy kicsit ugy ereztem, mintha hazaernek.

Az ezerarcu Ausztralia azert nekem megiscsak Perth.

Andieknal fogok lakni csutortokig, aztan az utolso 3 napomat Ele-eknel toltom.

Jo lesz! :-)

Majus 11.

Annyira jo volt a mai nap! :-) Kb. a tegnap esti erkezesem ota folyamatosan beszelek. :-) Annyira hianyoznak az igazan jo, szaftos beszelgetesek!

Persze nyilvan az is kozrejatszott abban, hogy orakon keresztul be nem allt a szam, hogy vegre magyarul beszelhettem.

Nem is hittem volna, hogy ennyire hianyzik a magyar! Ugy elveztem, hogy ugy pakolom ossze-vissza a szavakat, ahogy jolesik. :-)

Imadom a magyar nyelvet! Biztos elfogult vagyok, de szerintem nincs meg egy olyan nyelv, ami ennyire szabad lenne, amely ennyire alkalmas lenne finom arnyalatok kifejezesere, amiben ennyire ossze-vissza lehetne gyurni a szavakat.

Es amit ennyire magabiztosan hasznalnek. :-) Beszelni is imadok! :-) Legalabb annyit beszelek, mint irok, ha nem tobbet. :-)

Ma nagyon sokat beszelgettunk Andival, szerintem neki is nagyon hianyzik, hogy beszelgessen valakivel neha. Szegeny nincs tul konnyu helyzetben. Tudjatok, mar meseltem, hogy Pistit, a ferjet kovette ide, Ausztraliaba nyolc honappal ezelott minden angol tudas nelkul. Mara persze azert felszedett nemi angolt, de hianyzik a magabiztossag, hianyzik az onallosag, mert Pisti mindent megold helyette.

Erdekes helyzet ez. Arra jottunk ra, hogy a noknek van egy kozos "betegseguk". Mi nok, nem merunk megszolalni a pasink elott idegennyelven, ha a pasink az adott idegennyelvet kicsit is jobban beszeli. Nyilvan nem igaz ez minden nore, de engem meglepett, hogy nem csak en vagyok ilyen luke. :-)

Bar nalam inkabb ugy van, hogy nehez elviselnem, ha a pasim valamit jobban tud nalam. :-) Azt hiszem, kicsit tulteng bennem a versenyszellem. :-) Persze nem azzal van problemam, ha ugyesebben cserel kereket az auton vagy batrabban nyomja agyon a pokot az eloszobaban. :-) Inkabb az olyan dolgokra gondolok, amiket en is tudhatnek, de nem tudok. :-)

Visszaterve Andira, amikor Pisti ott van, begubozik, nem mer megszolalni, fel, hogy valamit rosszul mond, feszelyezve erzi magat. Igy persze nehezfejlodni, foleg azert, mert az esetek 95%-aban egyutt jarnak tarsasagba. Ha Andi egyedul van, batrabb. Probaltam neki tanacsokat adni, de aztan rajottem, hogy eleg hiteltelen vagyok, hiszen mikor tavaly Tomival (legutobbi szerelmem) Olaszorszagban laktunk, ugyanezt csinaltam. Tomi nagyon jol beszel olaszul, en meg akkor kezdtem el tanulni. Mindig probalt nekem segiteni, sosem ereztette, hogy en benabb vagyok, raadasul eleg jol ment az olasz ahhoz kepest, hogy harom hete tanultam. Ha Tomi nem volt ott, akkor beszelgettem fuvel-faval, de ha o kezdett el hozzam beszelni gyakorlaskeppen vagy egy tarsasagban voltunk, egyszeruen megnemultam. Elvorosodtem, es bar mindent ertettem, es azt is tudtam, mit kene valaszolnom, keptelen voltam barmit is kinyogni. A mai napig nem tudom, mi ennek az oka. Szeretnek ezen valtoztatni. Persze a legjobb az lenne, ha ugy tudnek ezen valtoztatni, hogy tokeletesen megtanulok olaszul. :-) Meg franciaul. Es persze spanyolul. Es akkor mar elgedett is leszek. :-)

Miutan lyukat beszeltem Andi hasaba, elmentunk meglatogatni Ele-t. Szegeny eleg rossz allapotban van, hetfon dobta a pasija, es most vilagvege van, ugyhogy ugy dontottunk, kirangatjuk picit otthonrol. Teaztunk egyet, aztan sutottunk palacsintat (Nagyon fini volt, ezer eve nem ettem palit!:-), es beszelgettunk keso estig. Amolyan lanyos este volt. :-) Tudjatok, amikor a pasi a fo tema. :-)

(Mikor nem a pasi a fo tema?:-)

Ugy tunik, szokasomma valik a repulon iras. :-) Negy oras az ut, de mar most szenvedek. :-) Mi lesz, amikor a Kuala Lumpur - Roma szakaszt kell legyurnom? :-) Tudom, egyszer mar tuleltem, most is tul fogom, de nem mondhatnam, hogy odavagyok a gondolattol.

Megint Tiger Airways-szel repulok, tudjatok, akik 170 $-t akartak fizettetni velem marciusban  5 kilo tulsulyert, ugyhogy ma egy fel delutant azon gorcsoltem, hogy fogom meguszni a fizetest. Szerencsere nagyon jol kifundaltam mindent. :-)

David, Behrang es egyik baratjuk kihoztak a repterre kocsival, igy egyreszt, sporoltam 20 $-t a repteri transzferen :-), masreszt, fel tudtam hasznalni segitseguket a Tiger Airways szigoru szabalyainak megkerulesere.

David-et leultettem a check-in pulttol picit tavolabb, es szepen telepakoltam az olet mindenfele, a kezi poggyaszomban fellelheto nehez cuccal, mint laptop, konyvek, asvanyviz, stb... Aztan elmentem becsekkolni.

Termeszetesen a feladott poggyaszom nehezebb volt a megengedettnel, de mivel a kezi poggyaszom a belole eltavolitott sulyos dolgok nelkul igen pilleve valt, mondtam a check-in-es kisasszonynak, hogy "No problem, atpakolok a kezi poggyaszomba." :-) Igy mindenki boldog volt. :-) Aztan visszamentem David-hez, es szepen visszatuszkoltam a kivett cuccokat a taskamba, es ugy tettem, mintha a kozben kozel 12 kilosra hizott hatizsak 3 kg lenne.

Az atvilagitasnal gyanusnak talaltak a kb. 8 cm-s, uvegbol keszult, souvenir krokodil figurat, amit meg Ben-tol kaptam Sydney-ben. Kicsit megmosolyogtam oket, aztan mikor megmutattam nekik, hogy ez tenyleg csak egy mukroki, ok is megmosolyogtak magukat. :-)

Aztan mikor vegre tuljutottam a biztonsagi kapun, ujabb or allitott meg, es kerdezte, tudom-e, mirol van szo. Mondtam neki, hogy "no idea", mire nagyon kedvesen elmagyarazta, hogy Ausztraliaban mult heten uj torveny lepett eletbe, miszerint szuroprobaszeruen megvizsgalnak embereket, hogy van-e naluk valamilyen bombahoz hasznalhato alkotoelem. :-)

Egy femdetektorhoz hasonlo eszkozzel, aminek egy papirszeru valami fityegett a vegen, vegigtaperolta a testemet es a taskamat, majd a fityegot bedugta egy masinaba. Azt mondta, ha pittyeg, bajban vagyok. Nana, hogy pittyegett. :-) A pasi maga sem hitte el, hogy terrorista lennek, ugyhogy megismetelte a procedurat. Kiderult, hogy csak nem dugta be eleg melyen a fityegot. :-)) Szoval, vegul nem vittek el bilincsbe verve. :-)

Ennek oromere, gondoltam, meglepem magam egy szazezer dollaros repteri, seizu szendviccsel, mert az ebed a nagy rohanasban kimaradt. Es ki kocogtatta meg a vallam sorbanallas kozben? Julie. Mar tuti, nem emlekeztek ra, ki o, ugyhogy gyorsan egy kis memoriafrissites. :-) Julie, Denise legjobb baratnoje Perth-bol. Denise pedig ugye az anyuka abban a perth-i csaladban, ahol kalandjaim kezdodtek.

Nemcsak Julie volt ott, hanem az egesz pereputty. Mind az ot gyerek, plusz a nagyszulok. Nem volt tul sok kedvem hozzajuk, de pechemre egy gepen utaztunk, ugyhogy kenytelen voltam jo kepet vagni a dolgohoz. Amugy kedvesek meg minden, csak egyszeruen hihetetlen, hogy mindig akkor futok bele valakibe, amikor inkabb maganyra vagynek.

Es mit ad Isten, a csalad kamaszfianak jegye nem eppen az enyem melle szolt? :-) Mennyi a valoszinusege, hogy 150 fobol pont mellem keruljon? 0,013 korul? Vagy valami ilyesmi. Kettes voltam valszambol, ugyhogy okos matekosok, javitsatok ki nyugodtan. :-) (De ne felejtsetek el, hogy egy szek mellett ketto masik van!:-) Egeszen idaig (kb. 2,5 oraja repulunk) amobaznom meg torpedoznom "kellett" vele :-), leszamitva a kezdeti ot percet, amikor irtam.

Mostanra kidolt, es elaluldt. :-) Azt hiszem, most en is kovetem a peldajat. :-)